>> Cikk megtekintése eredetiben az ikonra vagy a képre kattintva (JPG formátum)
Helyben olvasáshoz:
Helyrerakták már az önök gerincét? Feltéve persze, ha ferde volt. Amit az ember utána érez, semmihez nem hasonlítható. „Kettős” élménye lesz. Érzi, hogy hol van most a gerince, és érzi, hogy hol volt.
Csontkovács - a köznyelv csak így hívja azt a mesterséget, amelyet a kecskeméti Teleky Sándor az édesapjától tanult. Korábban az apához, Kiskunhalasra zarándokoltak a gyógyulni vágyók, aztán a fia is úgy döntött, hogy megválik elektroműszerész szakmájától, és csak a gyógyításnak szenteli idejét.
Faggatom (faggatnám) arról, hogyan és miért lett csontkovács. Válasza nehezen fogalmazódik; Teleky Sándor nem a szavak embere.
- Erről nem beszélni kell, hanem csinálni.
- Én mégis szavakra próbálom bírni. Hiszen nem lehet véletlen, hogy az édesapja munkáját folytatja.
- Ez egy módszeres tanulás eredménye. Több mint tízéves tanulásé - mondja végül. - Tegnap volt egy betegem, aki a Népjóléti Minisztériumból jött. Megkérdezte, hogy megtanulható-e ez a szakma. Azt válaszoltam: ha üzleti érdekből akarja megtanulni, akkor sohasem fog sikerülni.
A rendelőjében egy üveggömbben gumi ujjvédők. A gömb egy szekrényen áll, a szekrényből most levelet vesz elő Teleky Sándor, és átadja, hogy olvassam el. A kislánynak, aki írta, gerincferdülése volt, fűzőt kellett hordania. Műtét várt volna rá. Gyógyulását köszöni most ebben a levélben.
- Egy ilyen műtét tudtommal 38 ezer márkába kerül - teszi hozzá Teleky Sándor, majd a levélre mutat: - Ezt nem lehet megfizetni. A feleségem sírva fakadt, amikor olvasta, de én is elérzékenyültem.
Visszatér a kislány betegségére:
- Magyarországon nehéz gerincműtétet végezni, míg egy dimenzióban gondolkodnak.
- Talán ezért eredménytelen a gerincműtétek többsége?
- Képzelje el, hogy ez egy három- dimenziós manipuláció. Ha az orvos nem lát úgy, ahogy kellene, nem lát térben, akkor esetleg nem veszi észre a 2-3 milliméteres eltérést. Volt egy betegem, akit sikerült úgy kezelni, hogy elkerülte a negyedik gerincműtétet. Háromszor operálták meg, de mindig visszatértek a panaszai. Ennek az a magyarázata, hogy a következményt műtötték, és nem a kiváltó okot.
- Visszatérve az édesapjára... hogy is volt ez? Ön kezdte figyelni az ő tevékenységét?
- Édesapám inspirált. Először a tapintóérzéket kellett kifejleszteni, hogy tudjak tapintani.
- És hogyan lehet megtanulni a csontkovács mesterséget?
- Meg akarja tanulni?
- Nem, engem az érdekel, önnek hogyan sikerült, miképpen adta át édesapja a tudását. Ha nem titok...
- Nem titok. Az kell hozzá, hogy szeressem az embereket. Én nem tudok erről beszélni. A betegeket kell megkérdezni.
- Csak embereken tanulta, vagy bábun is?
- Ha például a kutyának kiugrott a lába, azt is rendbe hoztam.
- Azt mondta, emberszeretet kell hozzá. És a hajlam? Örökölhető ez a tehetség?
- Szerintem a hajlamot lehet örökölni. A génekben azért van valami. ..
- Ehhez jött a környezet? Az édesapja sikerei?
- Igen, persze. Ő nagyon tudott örülni, amikor segíthetett másokon.
- Milyen a viszonya az orvosokkal? Elfogadják önt?
- Egy lumbágó eltart hat hétig. Ha a beteg elment édesapámhoz, akkor már másnap dolgozott. Az orvosok is elismerik, hogy ebben van valami. Egyébként... én nem bántom az orvosokat, ők nem bántanak engem. Az a doktor viszont, aki hiúsági kérdést csinál az egészből, nem zár a szívébe.
- Úgy tudom, hogy orvosok is tanultak öntől.
- Igen, sokan. Néha fantasztikus dolgokra jövünk rá...! Olykor a nőgyógyásszal is együtt kell működni. Kiderült például, hogy izomköteg- be sodródó idegszál azonos tüneteket okozhat, mint a petefészek gyulladása.
- Amióta divat lett Magyarországon a természetgyógyászat, többen keresik fel?
- Édesapámnak van egy mondása: A rossz hír lóháton jár. A jó is. Nincs szükség reklámra.
- Tudom, hogy amikor helyreteszi a csontokat, izmokat, az iszonyú energiát igényel. A páciens csak azt érzi, hogy megmozdul a csigolyája, megmozdulnak az izmai. De mi történik közben? Mit csinál ön?
- Először is ki kell tapogatni, mi hol van. Hogy mit hová kellene áthelyezni. Aztán beállítom, hogy melyik ujjammal mit fogok csinálni. Ezeket az adatokat fejben kell tartani egészen addig, amíg be nem fejeztem a műveletet. Én csak egyszer tévedhetek.
- Milyen problémákkal keresik fel a betegek?
- Azt mondják, a magyar ember betegebb, mint a svéd vagy a francia. Én inkább úgy fogalmaznék: elhasználódottabb. Meg van terhelve fizikailag, és nagy stresszt kell elviselnie. Mit gondol, hatvan betegből hány az, akinek teniszezés közben ugrott ki a válla? És hány, akinek a gerince elferdült, és a végtagjait megerőltette?
- Mondjuk: három teniszezett.
- Annyi se.
- Előfordul, hogy nem tud segíteni?
- Igen, sokszor. Van olyan beteg például, akit szakorvoshoz kell küldeni. Ebből nem szabad hiúsági kérdést csinálni.
- Öröklődik-e tovább a Teleky családban a mesterség? Folytatja-e valamelyik gyereke?
- Valószínűleg. A fiamban a hajlam is, az érdeklődés is megvan hozzá.
-dé-